Egy dolog biztos...rohadt rég nem írtam.
Igazából attól, hogy külföldön dolgozik az ember, az élet nem mindig izgalmas...Melóügyileg sokminden maradt a régi, de van azért pár dolog. Hol is kezdjem...decemberben a régi séfünk felmondott hál'Isten, és jött egy Iain nevezetű pók, akit a sous chefünk és az azóta öngyilkosságot megkísérelt agency chef szépen kirugattak. Történt ugyanis, hogy az úriember pedigréje igen kiemelkedő volt, ugyanis több, többcsillagos étteremben is dolgozott évekig, pl 6 évig volt Raymond Blank séfhelyettese(sous chef), de franciaországan is lenyomott pár évet. Mindegy, lényeg, hogy én 3 műszakot dolgoztam vele, de azalatt annyi mindent tanultam, többet mint előtte hónapok alatt és azóta. Mikor utoljára beszéltem vele elmondta, hogy hogy lehet bekerülni jó eséllyel csillagos konyhákra stázsolás nélkül, amit pár hónap mulva be is akarok vetni...hátha.
Akkor volt egy agency chef igen hosszú ideig, már akkor is itt volt amikor kezdtem, de valamiért hirtelen felmondott, de végül is visszahívták...na mindegy a sztori lényege, hogy a csávó egy utolsó szarzsák volt, mindenkinek kibeszélt mindenkit, kavarta a szart rendesen stb. december közepén viszont(amikor épp a hotelban laktunk, mert a bungallónk veszélyzóna lett csőtörés és fagyás miatt) hajnali 4kor hívtak, hogy kéne mennem reggeliztetni, mert balaeset történt és nincs aki bemenjen. Nick akirül szó van fogta magát és szépen a -10 fokban leugrott a hídról a folyóba. A történet itt kicsit kusza, de valami olyasmi hogy a reggelis szakács meg a Tarun, aki szintén commis(kezdő) kimentették és nem halt meg. Aznap kiderült, hogy a Nick "más" szemmel nézi a világot, és szerelmes volt a Tarunba, aki viszont hetero révén nem viszonozta a dolgot, ebből kerekedett ki az egész. Azóta a csávó volt elmegyógyba, alkoholelvonón, többször megszökött és most kitudja mi van vele...nem is érdekel annyira.
Voltam szabadságon is januárban. Túl sok időt nem töltöttem otthon sajnos. Kezdődött egy istenes italozással, utána jött a síelés,Olaszország, 7 nap, megspékelve egy vacsival az egy michelin csillagos La Siriola étteremben. Egész jó kaja volt, túlzott tapasztalat nem lévén nem mondanék rosszat, csak, az hogy a desszert nem volt finom. Az "5 fogásos" degusztációs menűre mentünk rá ami végül a következőkből állt:
- Amuse bouche:Paradicsom-bazsalikom consommé(erőleves) és
- Padlizsánkrém paradicsommártással és valami vékony sós tuille-szerű ropogóssal amire annyira nem emlékszem
- Vaj és olivaolajkóstoló
- Grissini és kenyértál
- Őzfilé gesztenyepürével bazsalikommal, szarvassonkával és gránátalma sorbet-val
- Fogoly párolt radicchioval és a sütéskor kisült zsiradákból készített zselével
- Vadkacsa portobello gomba-rizottóval
- Töltött nyúlgerinc zellerkrémmel és zöldalmával
- Fagyasztott hópehely: ez volt a desszert, fagyott tej. lap alatta erdei gyümölcöskből készült mártás és valami rohadt savanyú olcsó citrompótló szerű cukorkaszerűség, ami igen elrontotta az egészet.
- Utódesszert: Fehércsokoládé hab,grillázs, körtesorbet és kávézselé
- Petit fours:csokoládé dohánnyal, fehér kávékrém, mandulás keksz, rummal töltött csoki és zöldalma zselé
Persze minden fogáshoz hozzáillő bor, ugyh a telehason kívül, jól sikerül beinnunk is:D
Amúgy azóta megint új séfünk van, ez a Queen Mary 2 executive chef-je volt, és a kaják igen reprezentálják, hogy a csóka főként a távol keleten tevékenykedett.
Én viszont mindjárt elalszok, ugyh folyatatás a szabi egyéb eseményeiről és az azóta történt dolgokról remélehtőleg holnap.
Ja és nagyon jó érzés, hogy így is sokan nézik az oldalt nap mint nap. Köszi és jóéjt!
